Az ÉletÖröm
Azon tűnődtem, hogy mennyire egyszerű lenne az örömöt, könnyedséget választani az életünkben és mégsem tesszük.
Nem a „csinált” örömre gondolok, amikor úgy „teszünk”, hogy mi nagyon lazák, nagyon vidámak, nagyon viccesek vagyunk, nagyon röhögünk-ez most divat-hanem arra, amikor valóban érzed magadban és TUDOD-nem kell kőkeményen bizonygatnod.
Tovább tűnődtem, hogy milyen nézőpontok, gondolatok, hitek, hitrendszerek kapcsolódnak úgy globálisan a mi kis világunkban az örömhöz, könnyedséghez, jókedvhez.
Lavinaszerűen özönlöttek a gondolatok, hogy hányszor hallottuk gyerekkorunkban mikor önfeledten játszottunk, kacagtunk, hogy a jókedvnek bizony sírás lesz a vége!
Múlt héten kedves ismerősöm mikor a napsütésnek, melegnek örültem, megjegyezte, hogy ne örüljek annyira, mert meglesz még ennek a böjtje…
Aztán….Az nevet aki, utoljára nevet.
Nyugtával dicsérd a napot.
Az örömbe üröm is vegyül.
Nincsen rózsa tövis nélkül, de öröm sincs bánat nélkül.
Pénteki öröm, vasárnapi üröm
Öröm nyomán jár a szomorúság.- és sorolhatnánk a végtelenségig….
Neked milyen nézőpontjaid, gondolataid, érzéseid, érzelmeid vannak az örömről, könnyedségről, jókedvről, ragyogásról?
Egyetértettél ezekkel a nézőpontokkal, gondolatokkal vagy épp ellenálltál nekik, dühítettek?
Akár egyetértettél, és elhitted őket, mondjuk gyerekként, akár ellenálltál nekik, teljesen mindegy, de hatottak rád, hatottak az életedre.
Mennyire állították le az életedben az örömöt, jókedvet, vidámságot, könnyedséget ezek a nézőpontok, hitek? Mennyire?
Hány éves voltál mikor leállítottad magadban a jókedvet, kacagást, örömöt, könnyedséget, ragyogást?
És mi az a választás, amit most meghozhatsz, ami azonnal örömet, könnyedséget hozhatna az egész életedbe?
